A Langarden.hu honlapja a legjobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie) alkalmaz. Weboldalunk használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tudnivalók

Purina takarmány árakról

 

Egy kicsit más szempontok alapján fogjuk megközelíteni ezt a kérdést, mint ahogy megszokhatták. Ennek fő oka, hogy véleményünk szerint nem a legfontosabb szempontok közé tartozik egy takarmány kiválasztásánál az, hogy mennyi a kilónkénti áfával növelt ára. Meggyőződésünk, hogy ha valaki takarmányt vásárol, azt nem azért teszi, mert van egy kis pénze, hanem azért, mert jövedelmet, vagy különböző célokat szeretne elérni a takarmány beszerzésével és használatával. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az ár sem utolsó szempont, viszont semmiképpen sem az első fázisban kell fő szempontnak lennie egy takarmánymárka kiválasztásánál és egy takarmánycég megítélésénél.

Elég sajnálatos tény az, hogy munkánk során sokszor találkoztunk olyan esettel, hogy a vásárlók 50-100-250-500.- Ft esetleg 1000.-Ft / 20 vagy 40 kg-os zsák árkülönbség miatt részesítették más takarmánygyártó cégek termékeit előnyben, holott személyes tapasztalatainkból, szakmai ismereteinkből tudjuk, hogy ezzel a döntésükkel nemhogy csökkentették a takarmányozási költségeiket, hanem ezen összegeknek többszörösével növelték azt. Miért mondom ezt?

Azért, mert van egy sokkal fontosabb tényező, ami befolyásolja az össztakarmányozási költségeket, az pedig nem más, mint a takarmányhasznosulás. Mennyi az a takarmánymennyiség, amivel 1kg testtömeg, illetve testsúlygyarapodást érhetünk el? Ez az a tényező, ami különbséget tesz a takarmányok között és határozza meg az árakat. Másképpen szólva: egy egységnyi takarmány megetetésekor abból mennyi hasznosul és mennyi trágya, salakanyag távozik, illetve keletkezik. Könnyű elfogadni azt a tényt, hogy egy gondosan, jó minőségű alapanyagokból, jó minőségű összetevőkből összeállított takarmányból szinte minimális salakanyag, illetve trágya képződik, mivel az adott szervezet jól tudja hasznosítani azt, míg egy gyenge II.-III. osztályú, rossz minőségű összetevőkből előállított, szaktudás és megfelelő technológiai háttér nélkül összekevert takarmányból lényegesen több a szervezet számára hasznosíthatatlan hulladék. Ennek következménye, hogy a jó minőségű takarmányból kevesebbet kell etetni, mint egy rossz minőségűből, ha ugyanazt a súlygyarapodást kívánjuk elérni. Az is nyilvánvaló, hogy a jó minőségű alapanyagokból, megfelelő technológiai háttérrel előállított takarmányok előállítási költségei magasabbak, mint egy II.-III. osztályú alapanyagokból, az élelmiszergyártás során megmaradt hulladékokból előállítottaké. Az is törvényszerű tény, hogy az alapanyagok minősége befolyásolja az abból előállított hús élelmiszer minőségét, az egyed egészségi állapotát, élettartamát, tehát a rossz minőségű takarmány etetése nem csak a rosszabb súlygyarapodásban mutatkozik, hanem az adott szervezet egészségi állapotára is hatással van!

De hogy az árainkról és a nyereségességről beszéljek, visszatérek a takarmányhasznosuláshoz.

Azt mondanom sem kell, hogy a Purina a legjobb minőségű alapanyagok felhasználásával és a legmodernebb technológiai háttérrel állítja elő takarmányait, tehát így a legjobb húsminőség, testtömeggyarapodás, egészségi állapot, és élettartam érhetők el a takarmányai használatával, így árai “nem hasonlíthatóak” egy “nevenincs”, világviszonylatban is ismeretlen takarmánygyártó, kis magánkeverő áraihoz, de mégis az árak összehasonlítása érdekében megteszem, hisz sokak takarmányvásárlásánál ez a szempont.

Takarmányhasznosulásról beszéltem, tehát vegyük azt a példát általánosan a baromfiak esetén, hogy 2 kg Purina takarmány elfogyasztásával 1 kg testömeggyarapodást érhetünk el. Ezzel szemben mondjuk vegyünk egy másik takarmányt, ahol ez az érték az alapanyagok gyengébb minősége, mennyisége révén ugyanúgy 2 kg elfogyasztásával csak 0,8 kg  testtömeggyarapodást eredményez. Ez a mennyiségkülönbség egy 20 kg-os zsák esetén 2 kg takarmányhasznosulási különbséget jelent. Tehát a gyengébb minőségű takarmány esetén 2 kg-mal kevesebb húst állítottunk elő! Számoljunk mondjuk 500.-Ft árkülönbséggel a 20 kg-os zsák tekintetében a gyengébb minőségű takarmány javára, tehát 500.-Ft -al olcsóbb. Viszont a gyengébb minőségű takarmány megetetése során 2 kg-mal kissebb testtömeggyarapodás jelentkezett az állománynál 20 kg takarmány megetetésével, ami mondjuk egy átlagos 1000.-Ft/kg-os baromfi hús ár esetén 2000.-Ft veszteség. Összefoglalva tehát az 500.-Ft látszólagos megtakarítás a kedvezőbb takarmány ár miatt összesen 1500.-Ft veszteséget jelentett egy olcsóbb, gyengébb minőségű takarmány használata esetén. Míg ha a Purina takarmányt részesítettük volna előnyben, úgy 1500.-Ft-al nagyobb hasznot értünk el az 500.-Ft-al magasabb takarmány ár során az olcsóbb takarmány használatával szemben. Tehát, aki abban a hiszemben vásárolt az olcsóbb takarmányból, hogy pénzt spórol, annak az árkülönbségnek háromszorosát vesztette el, míg aki a Purina takarmányt részesítette előnyben, az 1500.- Ft nyereséget könyvelhetett el, ahhoz képest, mint ha az olcsóbb takarmányt vásárolta volna meg. Azt megjegyezném, hogy igen kis eltéréssel lett számolva a takarmányhasznosulás a gyengébb minőségű takarmányhoz képest, ennél jóval nagyobb különbségek is előfordulnak, ami tovább növeli a veszteségeket. A jobb húsminőséggel a Purina takarmány javára nem is számoltam, pedig ez a háztáji állattartásnak a legfontosabb szempontja!
Jelen esetben a Broiler húshibrid csirke nevelési költségeit említettem példaként, de lehetett volna kacsa, liba, pulyka, sertés, nyúl, hízómarha stb. nevelési és tartási költségeivel is számolni. Az eredmény hasonló.